Ezt a nevet adták a mûvészetnek, amit O-Sensei tanított az aikido megalkotásának korai szakaszában. Stílusában nagyon közel áll a korábban létezô jutsu formákhoz, mint amilyen például a Daito-ryu Aiki-jutsu. Ezt az iskolát az aikido egyik keményebb formájának tekintik.
O-Sensei legtöbb korai tanítványa ebben az idôszakban kezdett nála aikidozni, és külföldön a korai idôszak gyakorlásainak a legtöbbje is ebben a stílusban folyt (például Abbe sensei tanításai az Egyesült Királyságban az ötvenes években).
Inoue Noriaki alapította. Inoue sensei O-Sensei unokaöccse volt, és a korai Ueshiba dojoval állt kapcsolatban. Ô azt állítja hogy stílusa eltér az aikidotól, de többet megjegyezték, hogy nagyon hasonló a korai aikidohoz.
Mochizuki Minoru fejlesztette ki ezt a formát, aki korai tanítványa volt O-Senseinek és Kano senseinek a Kodokanban.
Ez a stílus együtt tartalmazza az Aiki-budo elemeit a karate, a judo és más mûvészetek elemeivel.
Ezt a stílust Shioda Gozo tanította. Shioda sensei a harmincas évek közepétôl kezdve tanult O-Senseijel. A háború után felkérték, hogy kezdjen el oktatni, és megalakította a Yoshinkan néven ismert szervezetet. Eltérôen sok késôbbi szervezettôl, a Yoshinkan mindig baráti kapcsolatot tartott fent az Aikikai-jal O-Sensei élete alatt, és halála után is.
A Yoshinkan egy keményebb stílusa az aikidonak, általában gyakorlati hatékonysággal és fizikailag robosztus technikákkal jellemezhetô. Az aikidot mint önvédelmi módszert közelíti meg, kevésbé hangsúlyozza ki az ezoterikus és filozófiai elemeket. A Japán Rendôrség sok egységének tanítják ezt a stílust.
A Yoshinkan stílus nemzetközi szervezete a Yoshinkai (Nemzetközi Yoshinkan Aikido Szövetség hivatalos lapja), a világ számos részén vannak tevékeny tagozatai. A legutóbbi években több oldalága fejlôdött ki, rendszerint politikai okokból. Ezek között van a Yoshokai, Kushida Takashi vezetésével.
Ez tartalmazza a legtöbb ma is tanított változatot. Ezeket a stílusokat többnyire O-Sensei idôsebb tanítványai tanítják, az Alapító halála után keletkezett eltérésekkel. Legtöbbjük azt állítja, hogy úgy tanítja a mûvészetet, ahogyan O-Sensei tette -- és ez valószínûleg igaz még akkor is, ha igen nagy különbségeket tapasztalhatunk közöttük! Ismerve O-Sensei hírhedt homályosságát a tanítási stílusában, az elefánt és a vak emberek története adhat némi magyarázatot arra, hogy hogyan alakulhatott ez ki. :-).
Legtöbbünk elfogult, és elônyben részesíti a saját stílusát, de fel kell ismernünk, hogy mindegyiknek megvan a maga erôssége és gyengesége, és mindônknek van valami tanulnivalója a többiektôl.
Aikikai a közismert neve az Ueshiba Kisshomaru, O-Sensei fia által vezetett stílusnak, mivel ezt tanítják a Nemzetközi Aikido Szövetség (International Aikido Federation) védnöksége alatt. A legtöbben ezt az iskolát ismerik el az aikido fejlesztésének fô irányvonalaként.
Valójában, ez a "stílus" több mint egy meghatározott stílus, mivel úgy tûnik, hogy sok egyén a szervezeten belül meglehetôsen különbözô módon tanít. Az Ueshiba sensei által tanított aikido többnyire nagy és gördülékeny, a hangsúly a szabványos tanmeneten van, és kevésbé vagy egyáltalán nem a fegyveres gyakorláson. Más tanítók az Aikikai égisze alatt (például Chiba sensei az USAF-WR-ben) sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek a fegyveres gyakorlásra.
Miközben még mindig az Aikikai része a Saito Morihiro által tanított stílus, amit az Iwama dojoban alapított, általában eléggé különbözônek tartják stílusában az Aikikai fôáramától, ezért van külön megnevezve.
Saito sensei O-Sensei uchi-deshije volt nagyon sokáig, 1946-tól kezdve egészen haláláig. Sokan Saito senseit tartják annak a tanítványnak, aki a legtöbb idôt töltötte közvetlenül O-Sensei mellett tanulva. Saito sensei azt mondja, hogy pontosan úgy próbálja megôrizni és tanítani a mûvészetet, ahogy azt az Alapító tanította neki. Technikailag az Iwama-ryu a korai 50-es években, fôleg az Iwama dojoban tanított aikidohoz hasonlít leginkább. A technikai repertoár nagyobb mint a legtöbb más stílusban, és nagy hangsúlyt helyeznek a fegyveres gyakorlásra.
Ezt az aikidot Saotome Mitsugi tanítja. Míg az ASU be nem olvadt az Aikikaiba, hosszú ideig független szervezet volt, független fejlôdéssel.
Úgy tûnik, hogy Saotome sensei eklektikusan közelíti meg az aikidot, a kemény gyakorlati technikákból kifejlesztve a lágy elvont gyakorlatokat. Ebben az iskolában is jelentôs hangsúlyt helyeznek a fegyveres gyakorlásra.
A Nippon Kan-t Homma Gaku alapította, O-Sensei egyik utolsó uchi-deshije. Homma sensei nagyon hagyományos stílusban tanít, ugyanolyan nagy hangsúlyt fektetve a helyes hozzáállásra, mint a technikákra.
Az egyik legjobban megfigyelhetô szakadás az aikido világban 1974-ben történt meg, amikor Tohei Koichi, az Aikikai egyik vezetô instruktora elköszönt a szervezettôl, és megalapította a Ki no Kenkyukai-t, hogy az aikidot erôs hangsúllyal a Ki fogalmán tanítsa. Azóta elég kevés kölcsönhatás volt a tradicionális iskolák és a Ki iskolák között.
Ezen mûvészetek mindegyike mint Ki Aikidora hivatkoznak önmagára, bár néhányuk között igen kevés a kapcsolat.
Ezt a stílust alapította Tohei Koichi -- Aikido Egyesített Tudattal és Testtel. Tohei sensei nagy hangsúlyt helyez a Ki fogalmának megértésére, és ennek a szempontnak az aikido gyakorlástól függetlenül való fejlesztésére és alkalmazására az általános egészség érdekében a mindennapi életben.
Ez a stílus az egyike a leglágyabb aikido stílusoknak, és olyan folyékony mozdulatokkal jellemezhetô, hogy a gyakorlónak gyakran kell ugrani vagy szökelleni, ami ritkán látható más stílusokban. A legtöbb iskola nem elsôsorban a technikák gyakorlati fizikai alkalmazásával foglalkozik, hanem csak egy módszernek tartja ôket, amik elôsegítik a szellem és a test egyesítését. Ennek ellenére az elvek alkalmazhatóak önvédelemre is (és hatásosak is erre a célra), de széles körben alkalmazhatók a mindennapi életben is.
Az utóbbi idôben Tohei sensei egyre távolabb került az aikidotól és kizárólag a Ki gyakorlásnak szenteli idejét. Habár a legutóbbi idôkben a Ki no Kenkyukai egy újításba kezdett, hogy a Shin-shin Toitsu Aikidot a Nemzetközi Versenysportok közé vezesse, tai-gi ("forma gyakorlat") versenyen alapulva. Ezt a szemléletet nem hangsúlyozzák ki erôsen a legtöbb US dojoban.
További információ található a Ki Társaság Homepagen.
Ez a Imaizumi Shizuo vezette stílus New Yorkból származik. Imaizumi sensei uchi-deshi volt az Aikikainál 1964-ben. Többnyire Tohei Koichi senseinél gyakorolt, és követve Tohei senseit, mikor az elhagyta az Aikikait, Imaizumi sensei az US Ki Társaság vezetô instruktora lett. Imaizumi sensei késôbb, 1989-ben elhagyta a KNK-t és megalapította a Shin Budo Kai-t.
Ennek a stílusnak nagyon átfogó tanmenete van, ami tartalmazza a Ki gyakorlást, aikido technikákat, és számos különbözô fegyveres stílust. Több információ elérhetô Bob Tullman Homepage-én.
Maruyama Shuji alapította. Maruyama sensei vezetô instruktor volt a Ki Társaságban az Államokban. Kilépve a Ki Társaságból, megalapította a Kokikai-t.
Ez a stílus az aikido lágy formája, a minimális erôfeszítéssel végrehajtott hatékony technikákra összpontosít. Van kifejezetten Ki gyakorlásuk, a 4 elv megfogalmazásával (ebben különbözik a KNK-tól), a legtöbb hangsúllyal az alacsonyabb szintû vizsgákon. További információk a Kokikai-ryu homepage-n találhatók.
Kobayashi Roderick (Rod) alapította. Kobayashi sensei vezetô instruktor volt a Dél-Kaliforniai Ki Társaságban, és Tohei sensei tanítványa. 1981-ben elhagyta a Ki Társaságot, és megalapította a Seidokan-t, ami késôbb újraegyesült az Aikikai-jal.
A Seidokan stílust kis mozdulatok jellemzik a technikán belül. További info. a Seidokan Homepage-n.
Kenneth Williams alapította. Williams sensei eredetileg Abbe Kenshiro sensei uchi-deshije volt az 50-es évek közepén, és egy keményebb formával kezdte tanulmányait, ami közel állt az Aiki-budohoz. A 60-as évek elején elhagyta az Aikikait, és évekig függetlenül gyakorolt, majd Tohei sensei tanítványa lett 1976-ban, és megalapította Nagy-Britannia Ki Szövetségét. 1986-ban Williams sensei kilépett a KNK-ból.
A Ki Szövetség mint független szervezet azóta is folytatja munkálkodását, Williams sensei saját stílusát tanítja, magába foglalva eddigi tanulmányainak minden aspektusát, és arra törekszik, hogy a nem japán tanítványok is könnyebben megtanulhassák ezt a stílust.
Az aikido történetében a nagy törések egyike O-Sensei életében történt, amikor Tomiki Kenji az aikido gyakorlás "racionalizálását" javasolta kata-kkal és versenyekkel. Azóta kevés közösség volt a Tomiki iskolák és az aikido fôvonalát képezô iskolák között.
Az utóbbi években számos sarja született a Tomiki-ryunak, amelyek elhagyták a versenyzés ötletét. Ez alá a cím alá soroltuk az ilyen stílusokat is, még akkor is, ha jobban illenek a Budo formához, mint a sporthoz, mivel mindegyikük közvetlenül Tomiki sensei stílusából származtatható.
A Tomiki-ryu jellemzôi a kata-k (formagyakorlatok) használata a tanításban, és versenyek tartása, mind pusztakézzel, mind pedig gumikéssel.
A Tomiki-ryu egy oldalága, Karl Geis vezetésével.
A Fugakukai nem tart versenyeket. További info a Karl Geis / Fugakukai International Association címen található.
A Fugakukai oldalága. Keveset tudunk róla, további információ a Jiyushinkai Aikibudo lapon található.
Kihon Aikido