Az aikido történetének tanulmányozásának egyik lenyûgözô aspektusa Japán különbözô társadalmi osztályaiból származó számos fontos személyiség, akikkel találkozhatunk. Ueshiba Morihei hosszú élete során közeli kapcsolatba került és összeköttetésben állt sok rendkívüli személlyel nem csak a harcmûvészetek világából, de politikai, katonai és pénzügyi körökbôl is. Egy személy különösen nélkülözhetetlen szerepet játszott ennek a mûvészetnek az elterjedésében a háború elôtti Japánban, habár többnyire ismeretlen manapság az aikido gyakorlói számára. Az ô neve Takeshita Isamu tengernagy. Takeshita admirálist gyakran emlegetik olyan veteránokkal való beszélgetések közben, akik ismerték Ueshiba Moriheit tokiói évei során, a Második Világháború kitörése elôtt. Kagoshimában született 1869 decemberében a Satsuma Klán tagjaként. Abban az idôben közismert volt, hogy a Satsuma sok tengerésztisztet termel, míg a Choshu klán a hadsereg tisztjeit szolgáltatja. A kapcsolat Takeshita és Ueshiba között egy másik admirális, Asano Seikyo bemutatásával kezdôdött. Asano az Omoto vallás híve volt, és Ayabéban kezdett Daito-ryu aikijujutsut gyakorolni 1922-ben. Teljesen Ueshiba mûvészetének hatása alá kerülve Asano felhívta rá Takeshita figyelmét, aki kollégája volt a tengerészeti akadémián Tokióban. Az utóbbi Ayabéba utazott 1925 körül, hogy megnézze Ueshiba mûvészetét és úgy látszik, hogy teljesen meggyôzôdve Ueshiba kivételes harcmûvészeti képességeirôl hagyta el. Takeshita Tokióba való visszatérésekor egy izzó ajánlólevelet nyújtott be Yamamoto Gombei nyugalmazott admirálisnak (a korábbi miniszterelnöknek), és ez egy válogatott nézôközönség elôtt megtartott demonstrációhoz vezetett Takeshita rezidenciáján. Ettôl kezdve az admirális tevékeny szerepet játszott Ueshiba munkásságának reklámozásában a japán társadalmi elit számára. Ennek eredményeképpen sok katonatiszt, kormányhivatalnok és gazdag személy vált az Ueshiba-stílusú jujutsu hívévé. Tomiki Kenji, aki késôbb megalkotta a versenyaikidot, szintén ebben az idôben kezdett nála gyakorolni. Takeshita admirális nemcsak csodálója volt Ueshiba magas fokú harci képességeinek, hanem lelkesen gyakorolt is, annak ellenére, hogy már az ötvenes éveinek közepén járt. Kitartóan gyakorolt sok évig, és egy ideig Ueshiba Takeshita kastélyában tanított. Továbbá az admirális több alkalommal találkozott Ueshiba tanítójával, Takeda Sokakuval, a Daito-ryu jujutsu hírességgel is. Takeda taníthatta is Takeshitát, bár neve és pecsétje nem jelenik meg egyik ma is meglevô Daito-ryu naplóban sem. Azt például tudjuk, hogy Takeshita megnézte a Takeda vezette szemináriumot az Ueshiba dojoban 1931-ben. Sokaku fia, a jelenlegi Daito-ryu Soke, Takeda Tokimune beszámolt arról, hogy Takeshita admirális egy magazinba írt egyszer egy cikket "Takeda Sokaku bátorságának története" címmel. Sajnos úgy tûnik, hogy ez a cikk nem maradt fenn. A tokiói gyakorlás korai évei alatt Takeshita oldalak százain rögzítette feljegyzéseit Ueshiba edzéseinek tartalmáról. A kézzel írott jegyzetek Ueshiba által akkoriban oktatott Daito-ryu technikák részletes leírásaiból állnak. Ezek a feljegyzések nem csak az aikido gyakorlói számára, de a Daito-ryu híveinek is fontos örökséget képeznek. Ezek további bizonyítékául szolgálnak a két mûvészet közti szoros történeti és technikai kapcsolatnak.
Egy elbûvölô epizód Takeshita életének korai szakaszából, ami nem maradhat említés nélkül, Theodore Roosevelt amerikai elnökkel kapcsolatos. Közismert, hogy Roosevelt közvetítô szerepet játszott az Orosz-Japán háború rendezésében, amiért Nobel Békedíjat is kapott 1906-ban. Az elnök abban az idôben japán párti volt, és mint mohó sportember, tudomására jutott a jujutsu létezése. Felkérte a judo alapítójának, Kano Jigoronak egyik vezetô tanítványát, Yamashita Yoshiakit, hogy Amerikába menjen a mûvészetet tanítani. Roosevelt 1904. április 13-ával keltezett és "Yamashita Y. Prof." számára dedikált fényképét a Kodokanban ôrzik. A közvetítô személy Yamashita utazásában Takeshita Isamu admirális volt. A judo világgal és Ueshiba aikijujutsujával való kapcsolatán kívül Takeshita nagyon szerette a szumót, és jelentôs befolyást gyakorolt, hogy ez a mûvészet nemzeti sporttá váljon. Egy ideig mint a Szumó Szövetség vezetôje is szolgált.
Ueshiba Kobukan Dojojának aranyévei alatt az 1930-as években, Takeshita mint pártfogó szerepelt, és gyakran feltûnt Ueshiba mellett ülve az abból az idôszakból fennmaradt számos csoportképen. Takeshita részt is vett egy nagy Kobudo bemutatón 1935-ben, mint a Daito-ryu aikijujutsu képviselôje. Ez alkalommal kétségtelenül az Ueshiba dojo küldöttje volt. 1939-ben javaslatot tettek, hogy bejegyezzék Ueshiba Kobukan Dojoját. Rendes körülmények között ez egy hosszú folyamat, de ezt a státusz gyorsan megadták a következô évben eredményezve a Kobukai Alapítvány megalkotását, az Aikikai elôfutárát. Takeshita admirális volt az Alapítvány elsô elnöke.
Takeshita kapcsolata a császári családdal egy bemutatóhoz vezetett a Császári Palota Sainenkan dojojában 1941-ben. Ueshiba elôször ellenállt a meghívásnak azt állítva, hogy nem akar "hamis" technikákat bemutatni ilyen illusztris közönség elôtt. Ezalatt azt értette, hogy ha "igazi" technikákat csinálna, a partnerét megölné! Végül is Takeshita admirális, aki mindig diplomata volt, rábeszélte Ueshibát, hogy mégis csak mutassa be a "hazugságait". Shioda Gozo, aki Ueshiba egyik élenjáró tanítványa volt abban az idôben, úgy meséli a történetet, hogy tanítója, aki éppen nagyon szenvedett sárgaságtól, látványos bemutatót tartott tudásának legjavából azon az alkalmon. Ueshiba másik partnere a bemutató alatt, Yukawa Tsutomu elkövetett egy hibát bátortalanul támadva tanítója betegsége iránti tiszteletbôl. A szerencsétlen deshi kificamodott vállal végezte!
A háború kezdete után, amikor Ueshiba legtöbb tanítványa szétszéledt, a Takeshita Isamu nevet nem említették többet az aikidoval kapcsolatban. Takeshita nyolcvan éves korában 1949-ben hunyt el hosszú és kiemelkedô haditengerészeti pályafutás után. A beszámolók Takeshita Isamu admirálisról meleg, intelligens és nemes személynek jellemezik ôt. Ueshiba Kisshomaru Aikido Doshu egy interjú alatt a következô elismerést ajánlotta az admirálisnak: "Egyetlen ember, aki óriási erôfeszítéseket téve biztosította apám sikerét miután Tokióba jött, Takeshita Isamu admirális volt. Takeshita Isamu mindig Ueshiba Moriheivel volt. Nélküle nem beszélhetnénk az aikido akkori fejlôdésérôl."
Copyright © 1996, Aiki News, All rights reserved.
Hungarian Translation: Copyright © 1997, Péter Matkó.
Olvasnivaló